Fenntartható anyagokról Újrahasznosított poliészter Az újrahasznosított poliésztert újrahasznosított hulladékból, például PET-palackokból, régi poliészterszálas ruhákból vagy az óceánokból kihalászott halászhálókból állítják elő. Előállításához 59%-kal kevesebb energiára van szükség és a szénlábnyoma is 32%-kal kisebb a tiszta poliészterhez képest. Az egyébként lerakóba kerülő hulladék így kap egy második esélyt. Organikus pamut Az organikus gyapotot szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák nélkül termesztik, és génmódosított magvakat sem tartalmaz. Termesztéséhez 90%-kal kevesebb vízre van szükség, és akár 46%-kal kevesebb CO2-t termel, mint a hagyományosan termesztett gyapot. Célunk, hogy a lehető legtöbb termékünk megújuló vagy újrahasznosított forrásból származzon. Újrahasznosított pamut Az újrahasznosított fonalak gyártása a textilhulladék begyűjtésével kezdődik, amelyet színek alapján szétválogatnak, feldolgozzák, és új fonalakat állítanak elő belőlük. A színezést nem igénylő eljárások csökkentik a felhasznált víz mennyiségét és a szennyezést. 1 kg szokásos pamut előállításához 11 000 liter vizet, 1 kg fonal festéséhez pedig 130 liter vizet használnak fel. Az újrahasznosítási folyamatokkal így naponta akár 237 millió liter vizet takaríthatunk meg. Ráadásul az egyébként hulladéklerakóba kerülő textíliák így kapnak egy második esélyt. Bambusz A bambusz egy megújuló nyersanyag, amelyet a gyorsan növő bambuszfűből állítanak elő. Termesztéséhez nincs szükség növényvédő szerekre és műtrágyákra, bár a legtöbb bambuszszövetet vegyszerigényesebb eljárással állítják elő. Más növényekhez képest a bambusznak nincs szüksége sok vízre a növekedéséhez. Egy bambuszföld akár 5,1 tonna szenet is képes elnyelni, ami 3 ember által az élete során termelt CO2-kibocsátásnak felel meg Kínában, ahol a legtöbb bambuszt termesztik. Újrahasznosított poliamid Az újrahasznosított poliamid régi halászhálókból, szőnyegekből és gyártási maradványokból készül. Az egyébként lerakóba kerülő hulladék így kap egy második esélyt.